autoDNA tanácsok
citrom

Facsard ki az autód, mint egy citromot, majd add el?!

Küldte 25 február 2021

Az Egyesült Államokban gyakran “citrom autónak” (lemon car-nak) nevezik a problémás előéletű autókat. Balesetek, vízkár, tulajdonjogi problémák, stb. Tehát olyan dolgokon estek át ezek az autók, amelyek valószínűleg jelentősen csökkentik azok piaci értékét.

Honnan ered a kifejezés és mennyire vannak jelen ezen autók a használt járművek piacán?

A kétes múltú autóra bár ilyen magyar kifejezés nincs, (talán selejt, vagy tragacs) de mindenki hallott már bomba üzletnek látszó autókról, amelyekrő utólag derült ki, hogy előélete finoman szólva sem problémamentes, valamint az eladó is mindent megtett annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb információ álljon az autóról rendelkezésre. Igazából, kár, hogy a “citromautóra” nincs jobb magyar kifejezés, mert ezzel fel lehet kelteni a vásárlók éberségét.

Szilva (barack) és citrom

A hibás autókat citromnak hívják az Amerikában futott híres, 1950-es Volkswagen hirdetési kampány óta, amelynek célja a VW bogárhátú autójának népszerűvé tétele volt a helyi piacon.
Első pillantásra ennek a helyi mércével kicsi autónak esélye sem volt sikerre: pont az ellenkezője volt annak, amit a helyi gyártók kínáltak. Az 50-es évek a hatalmas V8-as motorok ideje volt amelyeket szintén hatalmas méretű karosszériákba helyeztek. Elmondhatjuk, hogy a II. világháború utáni 10-15 év az Egyesült Államok gazadaságára nézve az aranykorszak, amikor az USA világelső volt minden területen, beleértve a lendületesen fejlődő autóiparát is.

Lassan jött el a változás ideje. 1957-ben a Szovjetunió útjára indította a Szputnyik 1-et, a világ első műholdját, ezzel megváltoztatva az űrbeli erőviszonyokat. E közben pedig még élénken élt az amerikai lakosságban a vilgháború és áldozatainak emléke is. A kereskedőknél az ügyfelek döbbenten bámulták az első Bogarakat. Velük az összefüggésben használták először a „citrom” kifejezést egy jármű leírására.

A Volkswagennek nem volt túl nagy marketing költségvetése, de remek marketing ötleteik voltak, hogy maximálisan felhasználják a rendelkezésre álló, amerikai mértékkel mérve szűkös hirdetési kereteiket. Kiváló reklámkampányának köszönhetően a Bogár gyorsan népszerűvé vált az Egyesült Államokban. És ez csupán a kezdet volt. A 60-as évekre az az autó vált a hippik és fiatalok első számú választásává. És nem csak ők voltak a vásárlók. Az autójuk divatos, népszerű tárggyá vált.

A kifejezést a VW egyik hirdetésében használták először. Az oldalon a legtöbb helyet az autó fényképe és egy egyszerű felirat foglalta el: “Citrom”. A felirat alatt a kifejezést részletesen és meggyőzően elmagyarázták.

A szöveg azt írta, hogy ezt a járművet nem szállították át Németországból az USA-ba, (Akkoriban a Volkswagen még nem gyártott az Egyesült Államokban és Mexikóban sem.), ugyanis hibát véltek fedezni benne. A hiba kijavításáig ez az autó nem hagyhatja el a gyártósort. A mottó „A citromokat leszaggattuk; Ön megkapja a szilvát.”. Megtaláljuk a legkisebb hibát is, hogy Ön lehető legjobb termékhez jusson hozzá.

Fontos figyelembe venni, hogy abben az időszakban amikor a hirdetés megjelent, az amerikai piacon nem nagyon voltak még az import autók. Azt és annyit lehetett vásárolni, amelyet az ország ipara legyártott. Pl. japán autók csak kb. 20 évvel később érkeztek meg az USA-ba. Így nem is alakult ki olyan versenyhelyzet, amely extra erőfeszítésre kényszerítette volna a gyártókat. Ennek következtében egyes autóknál bizony előfordulhattak gyártási hibák.

Idővel a „citrom” kifejezést a használt autók piaca is átvette. A VW hirdetésben a citrom olyan jármű volt, melyben rejtett hibák voltak, de kívülről szépnek tűnt. A szilva volt a jó minőségű jármű, amely megérte az árát. Erre később visszatérünk.

Használtautók piaca: a citrom autóknak kedvez, kevesebb esély van a szilva számára

Miért olyan egy jármű, mint a citrom? Mert remekül mutat, illatozik, ám kóstolás után savanyú szájízzel távozunk.

A citromként kifacsart használt jármű fogalmát George Arthur Akerlof amerikai közgazdász elemezte részletesebben, aki később elnyerte a 2001. évi Nobel-közgazdasági tudományi díjat. Akerlof 1970-es tanulmányábanA citromok piaca: minőségi bizonytalanság és a piaci mechanizmus” című cikkében bemutatta annak következményeit, hogy a vásárlók nem tudják megállapítani, hogy a csábító ajánlat valódi minőséget takar-e. Leírta azt a mechanizmust, amelyben a vevő ismerethiánya együtt jár az eladó teljes tudatosságával. Akerlof ezt “információs aszimmetriának” nevezte. A vásárló ismeri a kockázatot: kívül szép, belül haszontalan. Ismeri a kockázatot, de nem biztos, hogy különbséget tud tenni két ajánlat között ez által az eladó információs előnyben van a vásárlóhoz képest.

Ennek következtében a vásárló nem hajlandó olyan autót vásárolni, amely megfelel a tényleges állapotának. Ez nyomást gyakorol az árak általános csökkentésére. Ez pedig elűzi a jó minőségű járművek (a VW Beetle hirdetésben szereplő „szilva”) eladókat a piacról.

Így a piacon a citrom dominál. Ha van valakine szilva (vagy barack, ahogy Akerlof hívja a jó autókat) állapotú autója, akkor nem akarja eladni. Megtartja és használja. Esetleg eladhatja a hivatalos autóeladási csatornákon kívül is; családja vagy barátai nagyobb valószínűséggel fizetnek elfogadható árat az autóért, hiszen mindketten tudják, hogy megéri. Egy ilyen helyzetben – állította Akerlof – a piac nem működik hatékonyan.

A vevő és az eladó számára egyaránt előnyös tranzakciók száma elhanyagolható. A piacot a citrom uralja, és az egyre növekvő kockázat negatív hatással van a járművek általános áraira, függetlenül attól, hogy az szilva vagy citrom. Annak ellenére, hogy Akerlof 51 évvel ezelőtt figyelte meg a jelenséget, a használt autók kereskedelme a mai napig a leírtak szerint működik.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A legrosszabb eset, amikor az egykori naív vevő tovább értékesíti a hibás járművet (amelynek hibájáról mit sem tud), vagy esetleg akarata ellenére a nyakán marad az autó, mert senki más nem szeretné megvásárolni. Amikor ajánlatot tesznek, és felsorolja az autó összes jellemzőjét (vagy azt, amiről ő tud); a potenciális következő vevő ellenőrzi, kideríti, hogy ez egy átverés, így az autó eladatlan marad.

Hogyan lehet semlegesíteni a vevő és az eladó közötti információs aszimmetriát? Az Akerlof néhány megoldást javasolt,mint például garanciát. Ha az eladó hajlandó bármilyen garanciát vállalni, ez azt jelenti, hogy a jármű nem citrom. 1971 óta, amikor az Akerlof híres lapja megjelent, megjelent egy új megoldás, amely már segíti a használt járművek piacának érettebbé tételét. Amit a 70-es években tudományos-fantasztikusnak tekintenének, ma már gyakran használják.

Ez a megoldás olyan adatbázisokhoz való hozzáférés, mint például az NMVTIS, a Carfax vagy az Autocheck, amelyek nagyon népszerűek az Egyesült Államokban. A jelentéseikben felsorolt ​​információk nagymértékben növelik a járműtörténet átláthatóságát; azok, akik járműveket importálnak az Egyesült Államokból tudják, mennyit megtudhathatnak egy történeti jelentésből.

De mit tehetünk, ha autót vásárolunk az európai piacról? A járműtörténet részleteit számos speciális szolgáltatás gyűjti össze mint pl. az autoDNA.

Mit gondolnak a leendő vásárlók egy használt autó vásárlásáról? Készek-e többet fizetni egy olyan autóért, amelynek története jól igazolható?

Folytatásként néhány nap múlva közzétesszük majd a „Nincs több lottó, vagy hogyan vásároljon használt autót” blog bejegyzést.

Megjegyzések összege: 0

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük